Dokumentumok
A „Bioenergetikai Innovációs Klaszter létrehozása és K+F programok megvalósítása a biomassza hasznosítása területén” című, BIOENKRF azonosítóval jelölt pályázati projekt 2005. 10. 24-én került benyújtásra a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI), mint Támogató szervezet, illetve az NKTH által meghirdetett Asbóth Oszkár Pályázati kiírásra.
A program átfogó célja az agrárgazdaságra támaszkodó megújuló energiaforrások felhasználásának, mint húzóágazat kialakulásának meggyorsítása.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 100%-os tulajdonában lévő Károly Róbert Kutató-Oktató Nonprofit Kft.-nél megvalósuló centrum tevékenysége kiterjed az alkalmazott kutatásra, a kísérleti fejlesztésre, technológiai-transzferre, valamint a képzésre, továbbképzésre és tudományos utánpótlás nevelésére is.
A folyamatos technológiai transzfer révén Észak-Magyarországon és az ország más régióiban is különféle méretű és tevékenységi profilú bioenergetikai termelési integrációk jönnek létre a hőenergia, biogáz, illetve biohajtóanyagok előállítása terén, változatos fejlesztési projektek valósulnak meg, amelyek több százezer hektárnyi mezőgazdasági terület (és több ezer agrárvállalkozó) bevonásával kiépítik a bioenergetikai ágazat alapjait.
A gyorsan fejlődő gazdaság folyamatosan növekvő energiaigényének kielégítése, a klasszikus energiahordozók hazai korlátai (fokozódó importfüggés) és a környezetvédelem terén vállalt nemzetközi kötelezettségek Magyarországon is előtérbe helyezték a megújuló energiaforrások lehetőségeinek kihasználását. Ennek keretében az ország adottságai miatt különösen a bioenergetikai iparág fejlesztése tűnik ésszerűnek, amelynek meggyorsítása érdekében célszerű állami eszközökkel is támogatott, koncentrált és összehangolt lépéseket tenni. Nemzetközi tapasztalatok szerint hatékony megoldás lehet bioenergetikai innovációs központ és az arra épülő innovációs klaszter létrehozása olyan térségben, ahol ennek természeti, ipari, infrastrukturális, szervezeti és szellemi feltételei leginkább adottak.
Az észak-magyarországi régió ennek minden vonatkozásban megfelel, és még számos további szempont is alátámasztja azt a koncepciót, amelyet a Károly Róbert Főiskola vezetésével kidolgoztak, koordinálva nagyszámú potenciális érdekelt szereplő törekvéseit.
A pályázati konzorcium tagjai:
A BIOENKRF projekt összesen 25 egymáshoz illeszkedő, de mégis átfogó kutatási témát tartalmaz. E témák szakmai kiterjedésükben a biomassza- bioenergetika meghatározó területeit fogják át, módszertanilag és tematikusan is kapcsolódnak egymáshoz.
A témák három szakmai főirányba csoportosítva képeznek egy-egy egységet úgy, hogy;
Az említett rendszer két rendkívül fontos súlypontot tartalmaz.
Az egyik a kutatás-fejlesztési témák és azok eredményeinek önálló kezelése, másik a kutatás-fejlesztési témák kutatási főirányok közötti összehangolt kezelése.
E két szakmai súlypont célkeresztjében valósulnak meg azok a rendszerszerű többlethatás-eredmények, melyekben a kutatás-fejlesztési területek eredményei rendszerszerűen is érvényesülnek, új eredményeket adnak.
A 25 kutatás-fejlesztési téma a 10 konzorciumi tagból álló Konzorcium közös projektcélkitűzését is kifejezi oly módon, hogy a tematikusan egymásra épülő kutatás-fejlesztési témák kettős módon kapcsolódnak a konzorciumi tagokhoz. Egyfelől minden egyes kutatás-fejlesztési téma több konzorciumi tag együttműködését igényli, másfelől pedig minden egyes konzorciumi tag – szakmai érdeklődési körében kifejezve aktivitását – több kutatás-fejlesztési témában végzi gyakorlatorientált kutató-fejlesztő munkáját.
Minden egyes kutatás-fejlesztési témát egy-egy, az adott területen meghatározott szakmai értékrendet képviselő kutató vezet. Koordinálja a témában résztvevő kutatók munkáját és együttműködik a kutatás-fejlesztési témához kötődő konzorciumi tagok szakmai igényeinek, kutatás-fejlesztési eredményekben történő megjelenítésében.
Az így kialakult „szakmai műhelyek” átfogják az ország egészét, nemzetközi szakmai együttműködést is involválva.
További információért állunk rendelkezésre!
|


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.





